az egészségügyi ellátátásról

Úgy alakult, hogy mostanában volt alkalmam közelebbről is megismerkedni a dél-afrikai egészségügyi rendszerrel. Az alaphelyzet a következő: vannak az állami kórházak, ahova az ember bejuthat minden előzetes fizetés nélkül, aztán h kijut-e valaha, meg milyen állapotban, az már kérdéses. Igaz, volt magyar ismerősünk, aki szerint nem sokkal rosszabbak, mint egy átlagos, otthoni lepukkant kórház. Emellett van a kiterjedt magánorvos-magánkórház hálózat, aminek kiélvezéséhez biztosítást kell kötni, avagy alkalmanként igen mélyen a zsebünkbe nyúlni. Vagy mindkettőt egyszerre, ha az ember olyan “fapados” biztosítást választ, mint mi.

Azt mindenesetre el kell ismernem, hogy a magán-hálózat szolgáltatása elképesztő színvonalú. Gyönyörű, szuperül felszerelt rendelők, készséges assziszensek, tényleg érzi az ember, hogy itt bizony szolgáltatnak a pénzéért, nem csak szívességből látják el. A kórház, amiben jártunk, leginkább egy menő szállodára hasonlít, olyan recepcióval meg fogadócsarnokkal, hogy szinte megszeppentem tőle.

Viszont a biztosítási rendszer…na az a sírba visz, komolyan! Béla mint diák (jah, ez is az afrikai rendszer egy sajátsága, h postdoc kutatóként őt diáknak tekintik…) a Momentum nevű csodás biztosító még csodásabb diákbiztosítását köthette meg, amire engem is odacsaptak. Ok, nem mondom, h túl sokat fizetünk (havi 333 ZAR/fejenként), de a szolgáltatások is igen limitáltak ezen a szinten. A körzeti orvoshoz korlátlan alkalommal lehet menni, ezt nem is kell előre bejelenteni a biztosítónak, és a doki gyógyszert is ad ingyen. Ez nagyon vicces, a gyakorlatban úgy néz ki, h egy kis zip-lock zacskóba kiszámolnak x db pirulát, a nővér ráírja a gyógyszer nevét, adagolását, ennyi. Csatolt betegtájékoztatót, részletes leírást felejtsd el. Feltételezem, azt a legtöbben itt amúgy se nagyon tudnák értelmezni, szóval nem foglalkoznak vele. Nekem azért elég furcsa volt így zacskóból gyógyszert szedni…

Bonyolódik a helyzet, ha az ember valami specialistához akar menni. Ebből nekünk pl. összesen kettőt fedez évente a nyomi biztosításunk, de még így is 1000 kört kell érte futni. Először is el kell menni a körzetihez, aki ad egy referáló levelet a szakorvoshoz (amit aztán soha senki nem néz meg szerintem, de azért kell, hogy legyen). Aztán kell időpontot kérni a rendelésre, majd felhívni a biztosítót, hogy egy engedélyezési számot kapjak a vizitre. Ehhez kell nekik cirka millió adat, nem csak a születésem, a mobilszámom, kötvényszámom (ami alapján az összes többi adatomat tudnák persze…), de a vizit oka, ideje, a doki referenciaszáma is. Jaaa, és persze ezt CSAK telefonon lehet elintézni, mint itt szinte mindent. Külön öröm egy ilyen jó 20 perces, adategyeztető telefonbeszélgetést lefolytatni valakivel, akivel kölcsönösen lószart nem értetek egymás hülye akcentusa miatt. Na, ha megvan az engedélyezési szám, lehet menni rendelésre, és ott szépen kp-ben kiperkálni a vizitdíjat, majd számlát kérni, és az egészet elemailezni a biztosítónak a vizit referenciaszámával. Ezt követően ők rágódnak rajta pár hetet, majd visszaírnak, hogy mennyit hajlandóak fizetni belőle. Ez utóbbiban még nem sikerült logikát felfedeznünk: pl. a vérvételemet elvileg nem állta volna a biztosító (mivel bekértek egy olyan referenciaszámot a vérvételt kiíró szakorvostól, ami nem is volt neki), gyakorlatilag a nagyobbik felét állítólag mégis visszautalják. Ennek mondjuk örülünk, mert cirka 25 ezer Ft-nyi randot fizettünk érte, pedig semmi extra vizsgálat nem is volt benne, sőt, mivel rendszeres véradó vagyok itt Afrikában is, a legtöbb itt kötelező alaptesztre (HIV, hepa, stb) 3 havonta amúgy is szűrnek. Ezzel szemben a szakorvosi vizsgálatomat elvileg ki kéne fizetniük, gyakorlatilag úgy tűnik, a felét hajlandók csak. Szóval, bár a szolgáltatás kétségkívül rendkívül magas színvonalú, fizetünk is érte, mint a katonatiszt. Rettenetesen idegölő és átláthatatlan a rendszer, és szívből kívánom mindenkinek, aki fennhangon szidja a magyar egészségügyet úgy, ahogy van, hogy próbáljon más országban beteg lenni akkor. Én jelen helyzetemben minden áldott nap visszasírom az otthoni helyzetet…