Úgy alakult, hogy mostanában volt alkalmam közelebbről is megismerkedni a dél-afrikai egészségügyi rendszerrel. Az alaphelyzet a következő: vannak az állami kórházak, ahova az ember bejuthat minden előzetes fizetés nélkül, aztán h kijut-e valaha, meg milyen állapotban, az már kérdéses. Igaz, volt magyar ismerősünk, aki szerint nem sokkal rosszabbak, mint egy átlagos, otthoni lepukkant kórház. Emellett van a kiterjedt magánorvos-magánkórház hálózat, aminek kiélvezéséhez biztosítást kell kötni, avagy alkalmanként igen mélyen a zsebünkbe nyúlni. Vagy mindkettőt egyszerre, ha az ember olyan “fapados” biztosítást választ, mint mi.
Azt mindenesetre el kell ismernem, hogy a magán-hálózat szolgáltatása elképesztő színvonalú. Gyönyörű, szuperül felszerelt rendelők, készséges assziszensek, tényleg érzi az ember, hogy itt bizony szolgáltatnak a pénzéért, nem csak szívességből látják el. A kórház, amiben jártunk, leginkább egy menő szállodára hasonlít, olyan recepcióval meg fogadócsarnokkal, hogy szinte megszeppentem tőle.
Viszont a biztosítási rendszer…na az a sírba visz, komolyan! Béla mint diák (jah, ez is az afrikai rendszer egy sajátsága, h postdoc kutatóként őt diáknak tekintik…) a Momentum nevű csodás biztosító még csodásabb diákbiztosítását köthette meg, amire engem is odacsaptak. Ok, nem mondom, h túl sokat fizetünk (havi 333 ZAR/fejenként), de a szolgáltatások is igen limitáltak ezen a szinten. A körzeti orvoshoz korlátlan alkalommal lehet menni, ezt nem is kell előre bejelenteni a biztosítónak, és a doki gyógyszert is ad ingyen. Ez nagyon vicces, a gyakorlatban úgy néz ki, h egy kis zip-lock zacskóba kiszámolnak x db pirulát, a nővér ráírja a gyógyszer nevét, adagolását, ennyi. Csatolt betegtájékoztatót, részletes leírást felejtsd el. Feltételezem, azt a legtöbben itt amúgy se nagyon tudnák értelmezni, szóval nem foglalkoznak vele. Nekem azért elég furcsa volt így zacskóból gyógyszert szedni…
Bonyolódik a helyzet, ha az ember valami specialistához akar menni. Ebből nekünk pl. összesen kettőt fedez évente a nyomi biztosításunk, de még így is 1000 kört kell érte futni. Először is el kell menni a körzetihez, aki ad egy referáló levelet a szakorvoshoz (amit aztán soha senki nem néz meg szerintem, de azért kell, hogy legyen). Aztán kell időpontot kérni a rendelésre, majd felhívni a biztosítót, hogy egy engedélyezési számot kapjak a vizitre. Ehhez kell nekik cirka millió adat, nem csak a születésem, a mobilszámom, kötvényszámom (ami alapján az összes többi adatomat tudnák persze…), de a vizit oka, ideje, a doki referenciaszáma is. Jaaa, és persze ezt CSAK telefonon lehet elintézni, mint itt szinte mindent. Külön öröm egy ilyen jó 20 perces, adategyeztető telefonbeszélgetést lefolytatni valakivel, akivel kölcsönösen lószart nem értetek egymás hülye akcentusa miatt. Na, ha megvan az engedélyezési szám, lehet menni rendelésre, és ott szépen kp-ben kiperkálni a vizitdíjat, majd számlát kérni, és az egészet elemailezni a biztosítónak a vizit referenciaszámával. Ezt követően ők rágódnak rajta pár hetet, majd visszaírnak, hogy mennyit hajlandóak fizetni belőle. Ez utóbbiban még nem sikerült logikát felfedeznünk: pl. a vérvételemet elvileg nem állta volna a biztosító (mivel bekértek egy olyan referenciaszámot a vérvételt kiíró szakorvostól, ami nem is volt neki), gyakorlatilag a nagyobbik felét állítólag mégis visszautalják. Ennek mondjuk örülünk, mert cirka 25 ezer Ft-nyi randot fizettünk érte, pedig semmi extra vizsgálat nem is volt benne, sőt, mivel rendszeres véradó vagyok itt Afrikában is, a legtöbb itt kötelező alaptesztre (HIV, hepa, stb) 3 havonta amúgy is szűrnek. Ezzel szemben a szakorvosi vizsgálatomat elvileg ki kéne fizetniük, gyakorlatilag úgy tűnik, a felét hajlandók csak. Szóval, bár a szolgáltatás kétségkívül rendkívül magas színvonalú, fizetünk is érte, mint a katonatiszt. Rettenetesen idegölő és átláthatatlan a rendszer, és szívből kívánom mindenkinek, aki fennhangon szidja a magyar egészségügyet úgy, ahogy van, hogy próbáljon más országban beteg lenni akkor. Én jelen helyzetemben minden áldott nap visszasírom az otthoni helyzetet…
Eközben Afrikában... 
January 17, 2014 at 3:16 pm
Ezek után nem sajnáltatni akarom magam, csak egy itthoni példa. Kismama UH-ra csak délelőtti telefonhívással tudok bejelentkezni, ok. Ez a párbeszéd zajlott le:
– Tessék ultrahahang (baromi unottan)
– Szép jó napot kívánok, Balogh Eszter vagyok, ultrahang vizsgálatra szeretnék időpontot kérni. Tegnap jártam önöknél és a Horváth doktor úrnál is, ő azt kérte, hogy három hét múlvára kérjek időpontot a Tamási doktor úrhoz. Ez ötödike, tehát ötödikére vagy a környékére szeretnék időpontot.
– Jó napot. Hát a Tamási nem rendel ötodikén (lebaszó stílusban, mert ugye nekem ezt tudni kell)
– Akkor valamikor ötödike környékére szeretnék időpontot.
-28-án rendel.
– Remek, akkor 28-án mennék.
– Nőgyógyászati vagy kismama?
– Kismama.
– hány hetes? 30?
– nem, 22.
– És akkor minek akar maga a Tamásihoz menni?
– ezt nem idézem,a lényeg, hogy kedvesen elmondtam még egyszer, hogy az orvosom küld oda, felülvizsgálatra…
. Ja, mert ő a felülviszgáló (vagy valami hasonlót mondott, lényeg, hogy úgy tűnt az ultrahangosok szakmai felettese) Akkor 28-a xy időpont.
– nagyon szépen köszönöm, további szép napot, viszont hallásra!
– Viszhall.
A személyes találkozás is kb ilyen kellemes. Még fel sem öltözöm, már itt a papír, itt meg írja alá…
De legalább fedezi a fizetésemből levont járulék 😀
January 18, 2014 at 5:11 pm
Jaaaaaaaaaaaj, hát eléggé parázok ettől az sztk dologtól is… Én egy pillanatig nem tiltakoznék az itteni magánpraxis ellen, feltéve, hogy ingyen van :D:D
January 18, 2014 at 9:25 pm
Nagyon remélem, hogy ezek voltak azok a vizsgálatok, amik megerősítettek abban, hogy makkegészséges vagy! Akkor meg pláne megérte 🙂
January 19, 2014 at 7:28 am
Igen, azért ezt előtte is sejtettem:) Makkegészséges, 4 hónapos terhes.:)
January 19, 2014 at 10:09 am
Hát ezzel most alaposan megleptél!!! Gratulálunk nektek és a továbbiakra is legalább ilyen jó egészséget kívánunk mindhármótoknak!
Ha tudnád, mit agyaltam rajta, hogy mit lehet amögött, hogy “úgy alakult, hogy mostanában…” Pláne hogy mindenféle betegségekről is írtál a napokban. De szerencsére rosszfelé tapogatóztam 🙂
January 22, 2014 at 2:36 am
Gratulálok! És a kis jövevény automatikusan Dél-Afrika állampolgára lesz?
January 22, 2014 at 5:31 am
köszönöm szépen!!!:)
Őszintén szólva nem tudom, nem néztem utána a szabályozásnak, de úgy sejtem, itt semmi nem automatikus. (Szingapúrban automatikus lett volna, de az élet végül nem oda sodort minket.)
A bébi miatt, meg sok egyéb okból is, hazaköltözünk nemsokára, otthon fog megszületni.
January 22, 2014 at 8:32 am
Ha Dél-Afrikán kívül – pláne magyar állampolgárok gyermekeként – születik valaki, akkor nem lehet dél-afrikai állampolgár… mivel nem a fogantatás időpontját nézik az állampolgárság megadásánál 🙂
Ld. még:
“Minden embernek születésétől fogva joga van egy állampolgársághoz. Születéskori megszerzésének két módja lehetséges:
– ius sanguinis: vér szerinti; ez a legáltalánosabban elismert. Egy állam állampolgárságát tehát megkaphatja az, akinek legalább az egyik szülője az adott állam polgára. Ha egyedül az apja az, akkor csak úgy kapja meg a gyerek az állampolgárságot, ha a szülők házasok vagy az apja elismeri. Régebben a legtöbb ország kizárólag apai ágon ismerte el az állampolgárságot, nők csak akkor örökíthették tovább a gyerekükre, ha nem voltak házasok.
– ius soli: terület szerinti; az állam területén született egyén megkapja az állampolgárságot. Történelmileg főként azokban az országokban alakult ki, amelyekbe nagyszámú bevándorló érkezett, tehát például Egyesült Államok, Kanada. Speciális esetekben azok az országok is alkalmazzák, amelyek nem ismerik el az állampolgárság megszerzésének ezt a módját; például a Magyarországon talált gyermek magyar állampolgár, amíg ki nem derül, kik a szülei.”
— http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81llampolg%C3%A1rs%C3%A1g
illetve:
“A magyar állampolgár gyermeke a születéssel a törvény erejénél fogva, automatikusan magyar állampolgár lesz (leszármazás elve, vérségi elv, ius sanguinis). A magyar állampolgárság keletkezése független a születési helytől.”
— http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/US/hu/Konzuliinfo/allampolgarsagi_ugyek.htm
Pingback: Aminél a magyar egészségügy is jobb - StartHírek.hu